| TERÜLET: | 160.000 km2 |
| HOSSZ: | 770 km |
| LEGMÉLYEBB PONT: | 1460 m |
| ORSZÁGOK: | Horvátország, Albánia, Montenegró, Olaszország |
| NAGYOBB VÁROSOK: | Velence, Trieszt, Bari, Split, Dubrovnik, Kotor, Durres |
| SZIGETEK: | Krk, Cres, Rab, Losinj, Dugi Otok, Kornati, Hvar, Korcula |
| ÖBLÖK: | Velencei, Kvarner, Fiumei, Trieszti, Kotori, Drin |
| IDŐZÓNA: | CET (UTC+1) |
Az Adriai-tenger (Mare Adriatico, Jadransko More) a Földközi-tengernek az Appennini- és a Balkán-félsziget közé eső melléktengere, amelyet az Otrantói-szoros köt össze a Jón-tengerrel. Az Adriai-tenger területe 132 ezer négyzetkilométer, hossza 850-900 km, szélessége 120-220 km, átlagos mélysége 230 méter. Partján jelentős kikötők (Velence, Rijeka) és fürdőhelyek találhatók, mind a sík és egyenes vonalú olasz partvidéken, mind pedig az egyenetlen, szigetekkel tagolt volt jugoszláv partokon. Az Adria közelsége miatt sok magyar családnak célpontja nyaralás alkalmával.
Éghajlata igen változatos. Montenegróban mediterrán, attól északra nedves kontinentális, egyes belsőbb területeken száraz kontinentális éghajlat jellemző.
Az Adriai-tenger (Mare Adriatico, Jadransko More) a Földközi-tengernek az Appennini- és a Balkán-félsziget közé eső melléktengere, amelyet az Otrantói-szoros köt össze a Jón-tengerrel. Átlagos mélysége 230 méter. Partján jelentős kikötők (Velence, Rijeka) és fürdőhelyek találhatók, mind a sík és egyenes vonalú olasz partvidéken, mind pedig az egyenetlen, szigetekkel tagolt volt jugoszláv partokon. Az Adria közelsége miatt sok magyar családnak célpontja nyaralás alkalmával.Az Adriai tenger nyugati, olasz partja délen lapos és tagolatlan, északon feltöltődő, lagúnás. Az Adria keleti, horvátországi partja szigetekkel és félszigetekkel, valamint öblökkel tagolt. A déli, albániai part mocsaras és tagolatlan. Az adriai partvidék egésze napjainkban süllyed.
